Szavaid közt kutatlak,
mint régi szekrényben
karácsonyi ajándék után.
Kibontva, nem mindig
az álmodott csoda lapul.
És a megtalálás öröme hazug szerető,
mielőtt
ruháit lesimogatom,
csalogat.
Aztán lelken harap.
Még vérem sincs érted.
Csak egy gondolatnyi bolondság –
hogy szaladok eléd.
