ha majd kiterítenek holtan
add reám azt a versemet
amelyikben a legszebb voltam
amikor megismertelek
szemfedőm legyen az őszi ég
varjak üljenek a fákon
sirasson meg sok kis semmiség
s rólam a csend prédikáljon
a szellő ökörnyálat lenget
rajta egy zsoltár száll tova
hantolj rám csillagokból mennyet
s fényt herseg Szent Mihály lova
öledben már hervad a katáng
dérként hull alá hiányom
virrasszon szemedben gyertyaláng —
ma még fájni fog az álom.
Mindig csodálattal olvaslak!Köszönöm!A net-en a LEGSZEBB verseket válogatod, teszed közkinccsé s egyben ajándékká. Egészséget és apró örömöket,boldog pillanatokat (mert hiszem, hogy ez a napjaink/élet) kívánok Neked < mária
VálaszTörlésKedves Mária, mindig bízom abban, hogy lesznek olvasók, akiket megérintenek az ide feltett, szívemhez közel álló versek, ezért nagyon jólesik és igazán megtisztelő, amit írsz, de úgy vélem, más helyek is léteznek a neten, ahol szép válogatásokat olvashatsz.
TörlésKöszönöm a jókívánságaidat, hasonló szépeket Neked is!:-)
hematit