Irgalom az amikor
Besüt a nap az ablakon
Megvilágítja lényedet
Átvilágítja lényeged
Irgalom az amikor
Elcsitul rendre sóvárgásod
S betölti az időt teret
Hatalmas hallgatásod
Irgalom az amikor
Rádöbbensz esendőségedre
És bátrabb leszel egyre-egyre
Már nem félsz a haláltól
Ha hullong a halál-toll
Bízol a felébredésben
S a véges szenvedésben
Irgalom az amikor
Megszűnik félelmed szorongásod
S a csönd fehér porcelánján
Siklik sóhajtásod
Irgalom az amikor
Az Isten átutazóban
Még egyszer benéz hozzád
S egy pillanatra földereng
Maszkok mögül az orcád
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése