2016. április 17., vasárnap

Komán János: Amikor egy kútnak...

Amikor egy kútnak kiszárad a vize,
nincs már szüksége láncra és vederre,
de ha az embernek megmarad a hite,
ásson új kutat, és reá szerelje.

Bármilyen makacs, köves föld az élet,
én ezt a kutat mindegyre kiásom.
Az újrakezdés boldogsága éled,
ha megtalálom a saját forrásom.

Anyám lehetne az évszakok Hite...
Kérlek, ne hagyd el megbántott fiad!
Újratelt egy ember rossz-kancsó-szíve,
s kiönti legnagyobb fájdalmaimat:

fáj ez az ország, a sebe is sajog,
pedig csak félig tartom az enyémnek.
Még mindig nem érzem, hogy itthon vagyok,
s még most sincs elég híve a reménynek.

Fáj vaksi Törvénye, e béna szöveg,
az élet, mely hajcsár, mely önző hivatal;
fáj, hogy sosem voltam még ilyen öreg,
és nem leszek többé már ilyen fiatal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése