Gál Sándor: Pünkösd

1

minden hajnal mintha elmúlás és születés együtt
fehérre vált a horizont hársfaillat hullámverése
külön repülnek a madárhangok orgonavirág-erdő
a mozdulatlan egész sötétlila dáliák szólnak róla
örvendezik a fűszál harmatos eper pirosa mozdul
örök visszatérés pillanata mélységes vágy ideje
halandó ki ezt nézed teli poharad mire üríted
meghajolni a zöld béke trónusa előtt alázattal
mintha isteni magasság lobogása fényeskedne benne
magányos értelem hallgatása követhető szóról szóra a csend
mely mérhetetlen egyazon ok és érv erős törvényében
az emberi lét sorstalan árnnyá lett magából kiáradt
s minden reménység örök kudarcát fogadja igazzá
ott ahol a hajnal hársfaillatból megszületett

2

felemelkedik minden idő s maga az idő-mindenség
kitölti önmagát szárnyatlan repüléssel repül
küldetés tudat szív és szívrobbanás történelme
kinyílik vulkáni mélységgé lehunyt szemedben
ez az egy-test a felidézhető titkok ős birodalma
csontalagutak épített örökkévalóság-csodája
ember nem látta labirintus kék aorta-szövevény
virágrajzok a lépcsők kétoldalán márványba gyökerezve
ez a valóság belső kozmosz odafordul íme az arc
s el nem téríthet semmi erő se csábítás sem érdek
messzi csillagok szívében égnek igazodási pontok
emelkedik az ének ezüst sugarak fonatát követve
mert az ének végső teljessége e mozgás maga

3

halottak földje felett évszázadok korhadó akácrönkjei
felrepedezett e szent tájnak az arca lett fekete kővé
sötét üregei megteltek fájdalommal vak iszonyattal
s ahol a tagadás oszlopai az isten hiányát őrzik
hideg fuvallatok kavarognak gleccseri magányban
nincs a szónak eligazító ereje itt nem kell a szó
valami megszűnt valami véget ért elvégeztetett
nem lett világosság és nem lett sötétség semmi szín
kitöltötte idejét a szelíd halál is mibennünk

4

olvasván még a tegnapi tudás könyveit magamban
élesztgetve valami kevéske örömöt maradékul
mint mikor a folyó surrogása a parti kövekhez szól
s szelíd erővel csiszolja-gömbölyíti széppé valahányat
ami mindebből megmarad látható és tapintható üzenet
és ami szerteporlik is őrzi magában az egészet