az izzíthat napot a komorló égre,
edzeni gyökért, rögöt tartani egybe.
Csak a szeretet fényétől veszhet a gaz,
nyithat boldog szirmokba mind, ami igaz
s tán jövőnk is lehet végre áldó vigasz.
Csak a szeretet tárhat szárnyas ablakot,
kiszellőztetni gyűlölet s nyomor szagot,
hogy álmodhassunk együtt színesb’ álmokat.
Csak a szeretetnek van oly ragyogása,
mely bájolhat játékba, repeső dalba,
s termőbbre sarkalló óvó gondolatra.
Csak a szeretetnek van oly tündöklése,
ha epedő lelkeknek lehet a vendége,
mely bízni biztat a csoda örömébe.
CrusaderBeach
