Megtörténik egyetlen arcunk,
aztán a szemünk üveggé változik.
Csak néz ránk az égbolt,
és létünkkel messze távozik.
Nem őriz meg sem Isten,
sem tengerek mélye minket,
A föld sós hullámai
beisszák édes nedveinket.
Kor-Zár: Két madaram (Gál Sándor verse)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése