Ismertelek…
Vagy csak úgy tűnik talán?
Arcod metaforákba csomagoltam,
Szemed az októberi ég,
Érintésed pórusaim mélyén őrzöm,
Csak hangod rejti a messzeség.
Mégis, néha nem tudom, ki voltál,
S míg kutatok régi képek között,
Vajúdik bennem a kérdés:
Lehet-e kétely a hit mögött?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése