Elsodorva bár, de csendes méltóságban
Telnek éveid. Múltadhoz köt
Gazdag hordalékod,
Jelent ad, s kínál jövőt.
Ajándékát hullatja rád a fény,
Szemedben eleven életek rajzolódnak,
Mit különös léted magához vonzott,
Újra értelmet szült napjaidnak.
Mélázó nyugalmad borzolva,
Tükrödben nádszállal táncol a szél,
Szárny suhog a sás közti zsombékon, felszáll,
S ha elfárad, pihenni fészkére visszatér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése