2015. május 10., vasárnap

M. Simon Katalin: Féltés

Szép lovam, pejkóm,
zabolátlan lélek,
parázzsal tartalak,
mégis mindig félek,
elhagysz egy éjszaka,
vonz az égi fény,
ezüst meződön
már nem leszek én.
Telivér pejkóm,
a hűség erény ,
fájdalom gyötör
vágy éjjelén,
elhaló lépted
az éjben dobol,
hívnálak – hangom
néma sikoly.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése