László Noémi: Hajnali vers...

Még óvakodva lép az ébredés.
Vékony kezét kinyújtja, várom.
Magasra nő a félelem a láthatáron.

Felleg hajol fölém. Ma éppoly nincstelen.
Ha szólna, érteném. Lassan megismerem –
ahogyan téged – a legutolsó menedéket.

Stigma - Eternity