Voltam már annyi minden,
Mi többé nem lehetnék soha
Betakart az idő sziklával,
Kövekkel, ellepett a moha.
Ne kérdezd, merre jártam,
S tettem-e ellenedre bármit,
Hol gyűjtöttem magamra
Terhet, több tonnányit?
Csak álmodj velem minden nap,
Egy csendesebb világot,
Olyant, mint a nagyanyám
Még annyiszor látott,
Szellő szavút, bodros felhővel
Az égen, napba néző vidámat,
Árnyat gyűjtő nagy fákat,
Lenn a faluszélen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése