2012. december 26., szerda

Végh Tamás: Egy másik karácsonyi ének

A karácsony mindig eljön.
Lábad elé gyöngy-havat
Sóhajt a szél, füstös kémények
Felett angyalok szárnya rebben.

A karácsony mindig eljön.
Lehetsz bárhol, fájhat bárhogy
Szívedben minden sötétlő emlék,
A fény fia hozzád is elér.

A karácsony mindig eljön.
És mindig ugyanúgy várod,
Mint egykor kisgyermekként,
e pillanat megszentelődését.

A karácsony mindig eljön.
Nem jobb és nem rosszabb,
Csak olyan, mint amilyenné
Teszed szívedben, hiszen

Mi változunk, nem a gyermek,
Aki évről évre megszületik
Értünk, hogy felkínálja nékünk
Örök újjászületésünk.

A karácsony mindig eljön.
És jó, ha útközben talál,
Mikor lábad elé sóhajtva
Gyöngy-havat szitál a szél.