Nem kéne veszni hagyni
A megkezdett pillanatot,
Nem kéne elfeledni a virágfonatot
Adél darázsderekán.
Befogadó, mélységes ölét,
Vágyának parazsát,
Mikor kopogó télbe is nyár szökellt,
S a kizökkent idő is helyreállt.
Nem kéne veszni hagyni
A megkezdett pillanatot,
Nem kéne elfeledni
A sirályok csend-szárnyait
A lágymányosi híd felett,
Az aluljárók hajnali huzatát,
És a kávés lány
Reggel-szelídítő mosolyát.
Nem kéne veszni hagyni
A megkezdett pillanatot.
Nem kéne elfeledni
Csillámló ezüstben fürdő fejeket,
Kora reggeli vonatok
Kopott hálószobáiban
Elomló lélegzeteket.
Nem kéne veszni hagyni
A megkezdett pillanatot,
Nem kéne elfeledni
Percek pendülő rózsafüzérét,
Szavaink elomló sikolyát,
A virágfüzért Adél derekán.
Nem kéne veszni hagyni,
Nem kéne elfeledni...
