csak egy gyönyörű álomban
lehet ilyen átlátszóan
érintetlen tiszta
minden
a szikla kövei
a leomlás előtti önfeledtség
boldog egyensúlyában ragyognak
a napsugár
sem útját metsző
gallyak rácsain át
ömlik melengetően rád
arcod tükörképét
sem torzítják szét
az egymást túllármázni
tülekvő csobogások
s az egymást hajkurászón
kergető hullámkörök