2013. június 11., kedd

Jancsik Pál: Ha meghalok…

Ha meghalok,
azt fogom a legjobban sajnálni,
hogy nem beszélhetek,
nem írhatok, nem olvashatok
(és nem szerkeszthetek-korrigálhatok)
az anyanyelvemen.

Édes Istenem, tudsz Te magyarul?
Őszintén szólva
nem sok jelét adtad ennek
az utóbbi időben.

Pedig milyen gyönyörű nyelv
ez a miénk!

Még az angyaloké sem lehet
ilyen csodálatos.

Hidd el, Uram,
nagy kincset hagyok itt a Földön,
egyáltalán nem lesz könnyű
megválni tőle.

Egyedül az vigasztal,
hogy sokan érzik ezt a
szenvedélyes szerelmet
páratlanul gazdag és kifejező
nyelvünk iránt,
így e kincsnek mindig lesznek
hűséges őrzői, tehetséges sáfárjai
— az idők végezetéig.