2013. június 25., kedd

Máté László: Tiszavirág

Víz felett lebeg s az ég alatt talán,
egy parányi lét az élte, villanás.
Szárnya hajtja, ám nem érti, hogy miért,
szép a léte, s ő lebeg, de ó kiért?

Nem lehet szegény, kinek, ha van csupán,
kéjes óra nász, a léte úgy biz'ám.
Élte báb, s halála már a lepke lét,
Násza: éltet adni percnyi életért.