Átnéz
az ablakon - látja az utcát
énrajtam - mintha nem is lennék
Benéz
az ablakon a szobába - kíváncsi nagyon
énhozzám - meglátogat egy percre
Belenéz
a lábasba - már éhes
a szemembe - de semmit sem lát ha nem akarom
Felnéz
a hegytetőre - csodálja az ott ülő sast
énrám - csodálja a tudásomat
Kinéz
az ablakon - az utcát figyeli
énbelőlem valamit - terve van velem vagy fél tőlem
Körbenéz
nem tudja hol is van
Lenéz
a szakadékba - lezuhant roncsok hevernek ott
engem - de akkor miért néz rám?
Megnéz
de fel nem ismer
Ránéz
egy pillanatra s elfordítja a tekintetét
Szétnéz
erre-arra tétován
Utánanéz
mert nem biztos a dolgában
Visszanéz
még egyszer utoljára
és elgondolkodik:
érdemes volt ennyit nézni?
VALÓJÁBAN SEMMIT SEM LÁTOTT
