egyszer berepült egy kő a szobámba
a zárt ablakon keresztül
a kő puha volt
mint egy madárszív
a belsejéből
monoton hangok
szólítottak fel
lázadásra
a világ ellen
amikor kinyitottam az ablakot
a kő galambbá változott
olajfa ággal a csőrében
és emberi hangon
szólt a világűri
örök békéről
azóta havonta egyszer
meglátogat a furcsa madár-kő
