-részlet-
Én most eljátszom azt, hogy könnyed az élet,
és velem ne is törődj, én jól vagyok, ne félts…!
…játszom, és te elhiszed, már nem éget ítélet:
megbékéltem. De fellobbant, és ég itt e mécs...
Most eljátszom azt, hogy a csend - jóbarátom,
erre vártam, s most boldog, gondtalan vagyok.
…de azt, hogy torz a mosoly a körtéri plakáton,
csak én tudom, és azok a zöld, rakparti padok.
Most eljátszom, hogy nem csak hamu vagyok,
de szabad akaratból született, villongó parázs,
szikra, amely bármikor - ha szólsz -, felragyog,
és leszek mosoly, szelíd szerető, égi szárnyalás.
...
Most eljátszom azt is, hogy minden rendben van.
Nem sírok, most nem illik - csak nézlek szótalan,
s bizakodom, hogy végére értünk mégis az útnak,
mert csak neked hiszek azok közül, akik hazudnak.