2013. július 17., szerda

Ruder Jana: Megint egy dallam...



Megint egy dallam születik bennem lassan,
ahogy az eső omlik le szakadatlan,
szemem pásztázza a fellegeket,
égre feszített sóhajtásomat átölelik felhők és szelek.
Rálehelném - e bűvös csendre a hangodat,
hiszen bennem pihen még minden szép szavad,
s amit még el sem mondtál, én azt is tudom…
hosszú lesz az idén az ősz nagyon -
s amikor majd karjára teríti a telet…
ki tudja, megtalálnak–e még az énekek…