2013. szeptember 30., hétfő

Tornay András

-részlet-

Szavaid feltépik bennem
Saját titkaim

Itt vagy
Hozzám sem érsz. Mégis megérintettél.
És soha nem ér véget találkozásunk.

Emlékek táncolnak ujjaim hegyén
Könnyek dobbannak kézfejemen
Zongorámban esik a hó
Zenédnek illata van
Mely szobrot táncol papírvásznakra
És veled milyen jó is
Egyedül lenni