Őrjöngő percekbe szorít az élet.
Messziről indul a gondolat
megint
elveszett álmaim keresik párjukat
eltévedt mondatok hallatják hangjukat
tükörsima tengeren, haragos hullámokon,
záporban viharban szivárvány alatt.
Homokba rajzolt jeleken taposok
hajam a szememben, széttép
a szél
csendet parancsol hallgató hangoknak
magányos álmokat üldözne el
messzire indulnak haragos vágyak.
Őrjöngő percekbe szorul a lét.
