Íze a kenyérnek, a sónak,
Íze az eljövendő jónak,
A csókok íze még a számon,
És minden bűnöd megbocsátom
Míg él a Földön igaz ember
Megverve hittel, szerelemmel,
Hol van még szó, és nemcsak szólam,
Hol tiszta szándék, nemcsak szó van.
Hol megméretik még az ember –
Nem szóval, szándékkal, de tettel;
Hol mikor tél jön, tüzet raknak,
Ahol már nem kérnek, csak adnak,
Honnan a vándor útnak indul,
Hiten, hitetlenségen is túl,
Hol az éhezők enni kapnak,
Hol mindig nyitva áll egy ablak,
Ahová érkezik a vándor,
Ki továbbindult hét határról,
Hol megtart minket még a hűség,
Ahol nincs más, csak egyszerűség,
Hol nem billen ki már a mérleg,
ott mindent hitelesen mérnek...
– Íze az eljövendő jónak
– Íze a kenyérnek a sónak
