Gál Sándor: a holnap törmeléke

őrzöm a vályogfalak árnyait
a visszafordult időben
s ha elgondolom
mennyi omladék
vár még rám
s mennyi
holnapi munka
hogy megtisztuljon
a belső tér — —
mert minden ami
ma még
falként áll előttem
törmelékké omolhat
bármelyik hajnalon