Ebben az idegen,
túlzsúfolt házban,
ebben a fülledt
levegőjű szobában,
hol az én fekhelyem?
hova hajthatom
konok fejem, ha
épp' álmodni vágyom?
ez nem az én házam,
nem az én világom...!
ki dúdol nekem altatót?
itt nem szeretik
a betolakodót,
- olyat, mint én -,
ki sehol sincs otthon
e féltekén...,
csak ismeretlen utakat
jár végig, és bárhogy
vágyik is rá, sosem
jut fel az égig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése