2014. március 9., vasárnap

László Noémi: Hajlik az ág

Hallod-e: hullnak a percek.
Gömbölyű égi halomba
gyűlnek a titkolt mondatok,
és csak a hold lila fénye
jár körülöttünk, ajkad
mégsem nyílik a szóra.

Hallod-e: rendre morajlik
távoli tengerek árja:
visszavonulnak a benti
világok, nem feleselnek.

Lassan hajlik az ág,
tér nyugovóra az élet,
hull megadón a gyümölcs,
leperegnek a kései órák –

ólomsúlyú a test, ám
moccan a szívben az árnyék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése