2015. január 30., péntek

P. Nagy István: Kibérelt mozdulat

Nem is hinnéd: mifelénk még
kékvásznú az égbolt,
amolyan hol-volt-hol-nem-volt-folt
a levegő üvegtestében.

Nem is hinnéd:
szavaim mélyhűtöttek,
s minden este beöltözöm
egy kibérelt mozdulatba.

Oly nagy itt a dermedtség,
már-már kozmikus,
virágok, ha bólintanak -
nem is hinnéd.

Megrezdül a fénysávos
levegőhuzat,
amikor alkonyul -
nem is hinnéd.

S ha lehunyom a szemem,
oly sötét lesz itt, akár
a kottafejekben,
oly sötét - nem is hinnéd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése