Télben tavasz... egyetlen pillanat csupán.
Kora reggel, ahogy léptem havon át vitt,
látom, ősöreg fenyő csúcsán madárdal int
felém, s már hozta is a tavaszt éneke.
Délután... tavasz volt.
Életre kelt halottnak vélt szívem.
Zöldillatú napfényben fürödtem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése