Márpedig az Idő olykor megáll egy pillanatra...
Mondtam-e már,
hogy éjjelente felriadva,
álmoktól gyötörten, lélekszakadva
fordulok feléd?
Hátadhoz simulva hallgatom lélegzésedet,
szíved dallamára elfelejtem a félelmeket,
s bár tudom, hogy az idő csak akkor áll meg egy pillanatra,
amikor a csend ölel és cirógatva
fölénk hajol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése