Éjszaka könnye a horizonton.
Szememben nyújtózkodnak az árnyak.
Tenyeremben mozdul a föld.
Ébredő kövek, fák, virágok várnak.
Megnyitják a teret. Széthull a csönd,
szóródik harmatos fényben.
Törékeny csillagok verítékeznek
a reggel fölé feszített égen.
Gyönyörű!
VálaszTörlésValóban.
TörlésKöszönöm szépen a válogatásom olvasását és a bejegyzést:)