Földig hajolt az este,
az ágyad mellé letérdelt,
csendjében a szobádnak
minden imát megismételt.
Földig hajolt az este,
lámpafénynél téged nézett,
ragyogtál mint egy csillag
kit az Isten megigézett.
Földig hajolt az este,
körbenézett a világban,
átölelte az égbolt,
szusszanásod is átjárta.
Földig hajolt az este,
suttogtak az édes álmok,
s a szíved fölé rajzolt,
egy tündöklő fénypalástot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése