B. Tomos Hajnal: Ovidius

A hold minden este
csizma alakot fest
a tenger tükrére
s villogva táncol rajta
egy távoli, sejtelmes
zenére.
A költő csak áll
mint szobor,
tógája rég kővé fagyott
és jegyzi, kottázza
a virágzó narancsfák
illatát.