Föltétel volt: megmarad a nyomda!
És azután, bár elesett Várad,
A betű szökött, tovább, Kolozsvárnak
Hogy az Igét híven sokszorozza.
Hullhat kőfal: hitben és reményben
Úgy mentették törékeny szekéren
Csak Tebenned, eleitől fogva.
Útjuk fölött szivárványos por száll
Sebzett ajkon megzendül a zsoltár
A menekülőt egy-hazába fogva.
Debrecen ád otthont az iskolának,
Szétszórt parázs lobogása átcsap
Nem jöhet kor, amely eltapossa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése