-részlet-
Francesca
"...egyáltalán nem kerestem kalandot, de... alig vetettem rá egy pillantást,
már tudtam, hogy kívánom, még ha nem is annyira, mint amennyire végül kívántam.
...egy élettel ajándékozott meg, egy egész világegyetemmel, és különállórészeim egészek lettek.
Soha, egyetlen pillanatra sem felejtettem el.
Még amikor tudatosan nem is gondoltam rá, valahol mindig éreztem, mindig ott volt velem.
...megtanított rá, milyen nőnek lenni.
Derék, melegszívű ember volt..."
***
Robert
"Ezért születtem ebben a korban és erre a bolygóra..., hogy téged szeresselek.
Most már tudom. Időtlen idők óta hullok valami magas, távoli helyről, régebb óta,
mint ahány éve világra jöttem. És mindezek alatt az évek alatt feléd hullottam.
El kell mondanom valamit. Egyetlen dolgot, amit soha többé, senkinek nem mondok,
és kérlek, ne feledd. A minket körülvevő kétértelmű világban csak egyszer jön el
életünkbe az efféle bizonyosság, soha többé, s nem számít, hányszor születsz újjá."
