Ne sírj, anyám, mert feltámadok!
1
Hasadt a menny kárpitja. Zengve fennen
óráját hirdették az angyalok.
Atyjához szólott: "Miért hagytál el engem?"
Anyjához:"Ne sírj, mert feltámadok..."
2
Zokogva hullt a porba Magdaléna,
s a tanítvány, legkedvesebb fia...
Amarra nem mert nézni senki: néma,
sötét szoborként ott állt Mária.
Rab Zsuzsa fordítása
