Kéri Katalin dr.: Drótozottan

Nem jöttél.
Hangod párává símul
A foszlós nyári reggelen.

Nem jöttél.
Neved harmatként reszket
És kimondani nem merem.

Nem jöhetsz.
Az élet drótkerítés,
Csak hazugság, hogy végtelen.

Nem megyek.
És bámulok kifelé.
Kezem kidugni nem merem.