Úgy kéne fölszállni a versnek,
ahogy romlatlan lelkű hívek
a templomokban énekelnek:
szívből, tisztán és messze zengőn,
ahogyan átsuhan a friss szél
az illatokkal terhes erdőn.
Egyszer , zsoltáros szavakkal
megköszönni, hogy itt lehettél,
s találkoztál az új tavasszal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése