2013. július 9., kedd

Zsille Gábor: Megvallanálak , meg én

Mint újszülött macskakölyök, vakon kereslek.
Megvallanálak, meg én, de oly unalmasak
e mondatok, hogy inkább kertekről beszélek
s filozófiáról, megspékelve csipetnyi
iróniával. Múlt éjjel, egy kiskocsmában
mindenhatóságodról vitáztunk, s jómagam
azon a véleményen voltam: a hétnapos
teremtéstörténet stimmel, ám megeshet, hogy
csapnivalóan biliárdozol. Ha csend van,
minden egészen más. Ha csend van, azt gondolom:
reggel verébcsapat voltál, délben nyikorgó
játszótéri hinta, vagy egy kislány éneke.
A kocsmából sörtől szédülten ténferegtem
haza, rettentő mellékutcákon, rettentő
alakok között. Angyalaid hordoztak, hogy
kőbe ne üssem lábamat? Magányos voltam
és annyira védtelen, hogy senki sem bántott.