(Áprily Lajos emlékének)
Völgyednek lassan elfogy a fénye,
lilát bíborba kever szürkület.
Meggymézga csöppen. Chopin zenére
Teleki-virág integet neked.
Füttyentgető csízeid neszére
révült rigód alt hangon fuvoláz.
Bükkösödnek rég kibuggyant vére.
Kikerics bomlik: késő őszi láz.
Hója alatt pónyikalmafáid.
Gyümölcsük édes húsa ínyemen
remeg. Őszapóid nyírfáid itt
cincorogják körbe szerelmesen.
Pirók dallint – bús jelű varázsló.
Estbe barnul bagoly okarina.
Fenyődre száll kék tollú bókoló
szajkód: részeg kakukkod rokona.
Ökörszemek cserregő zenéje
hetyke hangokból mellényt szab reád.
Gyurgyalag-szivárvány száll a fényre:
hírt hozott. A völgyed vár. Vár reád.
