2014. február 10., hétfő

Demeter Zsolt: Örökkévalóság

most kihull alólam a hajnal
most hallgat minden
most eléd tálalom
ami bennem van

és bevallom

furcsa hang – halld csak!
nyugodt jövevény a csend

hintaszékben alszik - megnyugtató
a csend az ha messzire hallom
amint apró buja gyöngyök hullanak
gondosan forrón feszült bőrödön
hallom a termékenyítő
kótyagos szél almafák fölkavart illatát
nyelvem hegyén kerekded - csend
nekidőlök az ajtófélfának
- mire is gondoljak -
a csend puhán omlik le homlokomra
gyolcs kötésként terül arcomra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése