Szavak, szavak, simogató szavak
suttogón a félhomályban,
kígyózva tekeredik körém
a titokban szőtt álmok lánca
béklyót fonva lelkemre,
mint érett epret, számon hagytad
lopott csókjaink ízét.
Itt vagy, s mindig leszel
halkan suhanó árny a szívemben,
mert tudom, hogy tudod:
minden lépés nélküled sivár,
kietlen és céltalan bolyongás,
dermesztő szürke alagút
a végtelenbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése