lehajlik hozzám az ég
derűs csendes az éjszaka
hallgatásra méltó idő
holdra feszül a Golgota
minden magasság sugara
fonódik rá a létezésre
embernevű a szenvedés
ki mondja meg hogy mi a tétje
hallgat az akácerdő bennem
s a távoli tölgyes sem felel
járhatatlanná romlott az út
milyen tartozást kell törlesztenem
hétszer huhog az éj-madár
feldereng az égtájak mélye
hidegen úszó látomás
életünk örök miértje
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése