2014. február 23., vasárnap

Gál Sándor: milyen alkonyat ez

milyen alkonyat ez milyen alkonyat

szántások ölébe hull alá az ég
mintha egy elherdált század
ezernyi vétkét próbálná törleszteni
feketén gallyaznak fákra a varjak
a hangtalanság kottajegyei
és a csend vizei tova- s elsurrognak
a hártyásodó idő partjai közül
bujkál az emlékezet iránytalanul
torlódik minden befejezhetetlen
didereg október zúzos szívverése
és sajog minden mozduló gondolat

milyen alkonyat ez milyen alkonyat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése