Hogy ne rettentsen a rettenet,nyalábold fel a lelkemet.
Ne hagyd, hogy a poklok, a Görbék
csontjaimat összetörjék.
Fogvacogva, hogy álljak ottan
két világ közt elhagyottan,
ne engedd! Ha én fiad vagyok,
öleljen meg a mellkasod,
mert mit egykor szívembe szúrtak,
tört tövise koszorúdnak.
Mert nem kényeztettek a kedvek,
te adj nekem békét s kedvet!
S mert kerestelek –fél a felet-,
nyalábold fel a lelkemet!
David Garrett - Air
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése