új- és ó-szövetségek szövik,
kötik a gyilkos hálót körénk,
vetik ki ránk
zsákmányéhesen csápjukat.
Besző az állam,
beszökik a hálószobákba is a pénz,
nincsen már tiszta szerelem,
érdekek menti az ölelés,
egy rézgarassá torzít el
minden mindent,
érmékre vagy papírfecnikre váltjuk
az összes elmetudást.
Áruként áruljuk magunk,
munkát keresünk,
s csak rabszolgák vagyunk,
felhasznált, ócska semmik,
eldobható szemét.
Plasztiklapra nyomtatott chipek,
rabjai e madáchi álmodott világnak,
asztallábkészítő,vagy földet művelő,
külső fejméretünk szerint.
Az alkotó elme halott,
semmik vagyunk és semmik leszünk,
rosszul programozott
politikus robotok irányítják életünk.
Nincs, aki felnyissa e
bárgyún bókoló bolondok
befogott szemét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése