"A szónak rendje van: üzen, tanít.
Ne tékozold el hát soha!
Becsüld erejét, színét, titkait."
Bodnár Éva
2014. május 18., vasárnap
Zubreczky Antal: Epilógus
…És akkor magunkra maradunk, vers-testvér, te meg én. Éltem, írtam, szerettem. Itt állok, fehér-feketén. Nyitott könyv vagyunk egy tűzláng-szemű Isten tenyerén.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése