-részlet-
I.
A csend már nem fáj, jó nagyon,
Egyedül lenni ágyamon,
És várni rád, amíg lehet.
A szív a mellben megmered,
És megszakad a mozdulat,
Előre, hátra nem halad.
A test, a lélek egyre megy,
A szó a szájban megremeg.
Szólítalak, hogy hol vagyok,
Ma ördög, holnap angyalok
Vigyáznak, nehogy holt legyen
A mindig tartó szerelem.
És elhiszem, hogy jó nagyon,
Egyedül lenni ágyamon,
Pedig, ha tudnám, hol lehet
A mindig tartó szeretet,
A mindig édes mozdulat,
A test, a lélek, a tudat,
Szemed, nyelved, szád, karod.
Ölelj, míg nem vagyok halott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése