Boldog, akit (amikor meghal)
hitves és gyermek elsirat,
kit megőriznek emlékezetükben,
kire mindig van jó szavuk,
kiért évek, évtizedek múltán is
könnycseppet tudnak
szétmorzsolni a szemsarokban,
kit emlegetnek és kinek álmukban
még sokáig megfogják a kezét,
kinek sírjához ki-kijárnak,
kinek ezzét vagy azzát, emléktárgyait
évekig őrzik kegyelettel.
Egy napon meghalunk
mindannyian, nem lesz kivétel,
élünk ötven vagy nyolcvan évet
a földi fényben
- egyszer, és soha többé!
Kimúlunk a világból,
ezt kerülni nem lehet,
jönnek évszázadok, évezredek
helyünkre mások állanak
és másoké lesz mindenünk.
Porból jöttünk, porrá leszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése