A rózsa pillanata. Ez.
Ennél teltebb,
teljesebb már nem lesz.
Lobog fölötte a perc
kék éggel, fehér
felhőkkel, meleg fénnyel.
A rózsa perce ez.
Örökkévalósága.
Sziromlevél-csodái
holnaptól már
hullani kezdenek.
És hogy valaha szép volt,
hogy tegnap szép volt, csoda volt,
hogy tegnap volt,
arra csak én emlékezem.
S akkor hal meg
végérvényesen,
mikor én is elfeledem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése